talu

Van egy uráli nyelv, mégpedig a nganaszan, amelyben a tegnap és a holnap jelentést ugyanaz a szó fejezi ki, a talu. Az egyetlen nganaszan szótár is így adja meg a jelentést (Zhdanova–Momde–Kosterkina 2001: 170), sőt a taluə ďali és taluə takənu szerkezetek is hasonló megoszlást mutatnak: mindkettő azt is jelenti, hogy ’tegnapelőtt’ és azt is, hogy ’holnapután’.

Egy adott mondatban természetesen egyértelmű lesz a jelentés:

 Látható, hogy a talu szó a megelőző és a következő eseményre is vonatkozhat, ilyenkor a finit igén található időjel (múlt vagy jövő) dönti el a szó jelentését. Ez a jelenség nem általános, sőt meglehetősen ritka a világ nyelveiben.

Deiktikus napnevek

Ezek a lexémák, mint holnap, tegnap az ún. deiktikus napnevek közé tartoznak. Jan Tent, ausztrál nyelvész 157 nyelv adatait vizsgálta meg, és rendszerezte bizonyos típusú szimmetriák és aszimmetriák mentén a nyelveket, mégpedig négy szempontból: morfológiai, numerikus, duális és lexiko-szemantikai.

A morfológiai szimmetria azt jelenti, hogy N (vagyis a mai nap) két oldalán levő fogalmak megvalósulásai ugyanolyan morfológiai szerkezetet alkotnak, de maguk az elemek (a bázis és/vagy a módosító) különbözhetnek. Ilyen például a finn, ahol a –N nevek esetében maga a bázis is különbözik, a +2 viszont +1 származéka:

A numerikus szimmetria azt jelenti, hogy N mindkét oldalán ugyanannyi elem található (azaz ugyanannyi napot neveznek meg). A leggyakoribb a –2 N +2 rendszer, de elvétve léteznek –4 N +4, –5 N +5, sőt –6 N +6 rendszerek is. Szimmetrikus például az angol (–1 N +1) és a magyar (–2 N +2). Aszimmetrikus numerikus rendszere van az ipili nyelvnek:

 A duális szimmetria azt jelenti, hogy az N két oldalán ugyanazok az elemek jelennek meg. A 157 vizsgált nyelvből mindössze három valósít meg teljes dual szimmetriát: a hindi, a komba és a kapanahua:

Néhány nyelvben találunk részleges duális szimmetriát, amikor nem mindegyik oppozíciós lexikális elem egyezik meg. A bolíviai kecsuában a (–/+1)-n kívüli elemek ugyanazok:

Végül, a legtöbb nyelvben N mindkét oldalán a módosítók ugyanazon osztályba és típusba tartoznak, például egy nyelv vagy lokálisi, vagy temporális módosítót alkalmaz, mindkettőt nem. Ezt nevezzük lexiko-szemantikai szimmetrikus rendszernek, ilyen például az észt. Aszimmetrikus rendszerű példa az orosz, ahol a позавчера ’tegnapelőtt’ szóban lokálisi elöljárószók találhatók (по-, за-), míg a послезавтра ’holnapután’ szóban temporálisi (после-).

 hipotézis

A nganaszan adatok alapján felállíthatjuk a következő hipotézist: ha a talu szó jelentését az dönti el, hogy az ige múlt vagy jövő idő jellel van ellátva, akkor ebből az következik, hogy ha egy nyelvben létezik duális szimmetria, akkor ott valamilyen módon jelölt, elkülöníthető jövő időt kell találnunk. Nézzük meg, hogy a világ nyelvei alátámasztják-e ezt a feltételezést. A WALS a 67. fejezetben foglalkozik a jövő idő inflexiós megvalósulásaival (Dahl–Velupillai 2005). A fejezetet jegyző Östen Dahl és Viveka Velupillai 222 nyelvet vizsgált meg. Ezeknek csaknem a felében (110) a jövő idő inflexiós kategóriaként jelenik meg. Amit biztosan meg lehet állapítani Dahlék anyaga alapján is: a Tent által dual szimmetrikus rendszerűnek minősített nyelvek vagy az első csoportban találhatók (azaz a jövő idő formailag elkülönül a múlttól és a jelentől), vagy nem szerepelnek Dahlék listáján, tehát olyan nyelvre nincs közvetlen példa, amely ellentmondana a hipotézisnek. Vannak a duális szimmetriájú nyelvek között olyanok is, amelyek nem szerepelnek Dahlék listáján, ezek esetében magam próbáltam meg utánanézni a szakirodalomban. Ezek alapján még inkább megerősíthetjük azt az összefüggés, miszerint a duális szimmetrikus rendszerű nyelvekben a jövő idő elkülönül a múlttól és a jelentől. Tehát megállapíthatjuk, hogy azon nyelvekben, melyekben a deiktikus napnevek legalább részleges duális szimmetriát alkotnak, ott nagy valószínűséggel a jövő idő inflexiós kategóriaként elkülönül. Kérdés, hogy ennek a fordítottja igaz-e: milyen rendszert alkotnak a deiktikus napnevek azokban a nyelvekben, amelyekben a jövő idő önálló kategóriaként megtalálható? Ez nehezen vizsgálható, hiszen a deiktikus napnév-rendszereket kellene végignézni abban a 110 nyelvben, amelyben a jövő idő elkülönül. Ez azonban nem lehetséges, ám ha csak a „hozzáférhető” nyelvekbe „kukkantunk” bele, akkor gyorsan kiderül, hogy a jelölt jövő idő meglétéből nem következik duális szimmetria.

 De mi is az a talu?

A nganaszan – és a többi szamojéd nyelv – esetében a naptárról és az időszámításról elég sokat tudunk, ám ez csak az évszakokra és a hónapokra vonatkozik, az ennél kisebb/rövidebb időegységek megnevezéseiről, azok rendszeréről viszont hallgat a szakirodalom (pl. Golovnev 1995, Popov 1966, Sobanski 1995, Тishkov–Chesko 2005), bár voltak kísérletek például az idő fogalmának tisztázására a nganaszanban (Sobanski 1999). A nganaszanban az olyan időt kifejező lexémák, mint másodperc, perc, óra hiányoznak. A hét napjait nem nevezik meg, a ’hét nap’ (week) jelentésre kifejezheti az orosz ńedele (< Rus. неделя), de tranaszparens kifejezésként sajbɨ ďalɨ ’hét nap’ is használatos, előfordul, hogy ugyanaz a beszélő is használja mindkettőt. Vagyis ha eltekintünk a modern kori, nyugati kultúrához köthető időszámítás egységeitől, amelyek a nganaszanban mind orosz eredetűek, akkor azt látjuk, hogy a természet változásához köthető, kb. hónapoknak megfelelő megnevezéseken túl lényegében csak a talu van. Amit nem tudunk biztosan a talu szóról, hogy mekkora időintervallumot fed le. Továbbá annak is fontos szerepe lehet, hogy az arktikus területeken a világosság/sötétség ciklikussága egészen extrém, tehát a nap állása sem lehet mérvadó, ugyanis van, hogy hetekig nem jön vagy épp nem nyugszik le a nap. Ezt megerősíti az is, hogy az este fogalmat az elalvás időszakához kötik, a reggelt pedig az ébredéshez. Egyedül az éjszaka megnevezésére van egy ősi eredetű szó, hii. Így valószínűsíthető, hogy a talu két alvás közötti időszakaszra utalhat.

Forrás:

Szeverényi, Sándor 2010: talu (a nganaszan deiktikus napnevek rendszere). Folia Uralica Debreceniensia 17: 143–158.

Hivatkozás:

Dahl, Östen–Viveka Velupillai 2005: The Future Tense. WALS. OUP, Oxford. http://wals.info

Golovnev = А. В. Головнёв 1995: Говорящие культуры: традиции самодий-цев и угров. Екатеринбург: УрО РАН.

Klein, Wolfgang 1994: Time in Language. London – New York: Routledge.

Kosterkina & Momde & Ždanova = Н. Т. Костеркина & А. Ч. Момде & Т. Ю. Жданова 2001: Словарь нганасанского-русский и русско-нганасанский. Санкт-Петербург: Филиал издательство »Просвещение«.

Popov, A. A. 1966: The Nganasan. The Material Culture of the Tavgi Samoyeds. Uralic and Altaic Series 56. Indian University Publications, Bloomington.

Sobanski, Florian 1995: Untersuchung der Monatsnamen samojedischer Sprachen. Hamburg [ms.].

Tent, Jan 1998: The structure of deictic day-name systems. Studia Linguistica 52: 112–148.

Volodin & Haloymova = Володин, А. П. & Халоймова, К. Н. 1989: Ительменско-русский и русско-ительменский словарь. Ленинград: Просве-щение.

Тishkov & Cheshko = В. А. Тишков & С. В. Чешко 2005: Народы западно Сибири. Москва: Наука.